Ünnepi díszközgyűlését tartott a minap a Békéscsabai Ipartestület. Rangos elismeréseket adtak át, valamint szóba került a kisiparosok jelenlegi helyzete. Több rendelkezés segíti, hogy megfelelő utánpótlásuk legyen, ugyanakkor az adminisztrációs kötelezettségeik nőttek.

A közgyűlésen A kézműipar szolgálatért emléklapban részesült Tuska Jánosné optometrista, kontaktológus, látszerészmester, Szánduné Ujszigeti Gabriella, a BÉKSZI Kós Károly tagintézményének igazgatója és Rajki István cukrászmester. Több évtizedes minőségi munkájáért Aranykoszorús mester címet vehetett át a dobozi Hrabovszki Pál kőműves, a békéscsabai Szkaliczki György szobafestő-mázoló és a szintén békéscsabai Jancsó László női, férfi szabó. Ezüstkoszorús mester lett Bankó Zsolt kőműves, Kiss Árpád ács-állványozó, Stephán András kőműves, Korcsog István szobafestő-mázoló-tapétázó (mindannyian Kondoros) és az orosházi Székács Vilmos épületbádogos. Ezüstgyűrűvel ismerték el Rung László békéscsabai víz-, gáz- és fűtésszerelő mestert.

Lukoviczky György víz-, gázszerelő mester, az ipartestület elnöke hangsúlyozta, 1885-ben becsületes, tisztes iparosok hozták létre a szervezetet érdekeik védelmére, összetartozásuk jeleként.

– Az első, majd a második világháború sem verte szét az iparosságot – magyarázta Lukoviczky György. – Az '50-es évekig működtek, később KIOSZ néven kissé átalakult a szervezet, de ez sem tartott örökké. 1990-ben visszakaptuk eredeti nevünket, de addigra az iparosság rangja és megbecsülése csorbult. Sokan emlékszünk még azokra az évekre, amikor osztályidegennek számítottak a maszekok. Az élet viszont bebizonyította, hogy igenis szükség van a kisiparra, amit most mikro- és kisvállalkozásoknak hívnak.

Lukoviczky György kifejtette, örömteli, hogy ebben az évben 13 milliárd forintot szán a kormány ezen vállalkozások segítésére, terheinek enyhítésére. Ez hozzájárulhat a munkahelymegtartáshoz, -teremtéshez.

– Jelenleg 115 aktív taggal működünk, továbbképzéseket, előadásokat szervezünk, például, hogy a változó jogszabályokat megismerjék a tagjaink – magyarázta az elnök. – A legtöbb iparos már rendelkezik internetes kapcsolattal, e-mail címmel, így az országos központból érkező anyagokat tovább tudjuk küldeni nekik.

Ami kulcskérdés az iparosoknál, az a megfelelő utánpótlás biztosítása. Győri Árpád békéscsabai bádogosmester, az ipartestület elnökségi tagja kiemelte, nagyon sokan agyoniskoláztatják gyermeküket, és kevés becsülete van a kétkezi munkának. A legtöbben azt szeretnék, hogy néhány gomb nyomogatásával keressenek milliókat.

– Nagyon káros a hatása a főműsoridőben sugárzott valóságshow-knak is, a csillogást, a semittevést látják a fiatalok, azt, hogy ebből is meg lehet élni. Le is nézik a szakmunkásokat, közben pedig, ha javítani, szerelni kell valamit, a lakosság nehezen talál jó szakembert, egy generáció kimaradt.

Győri Árpád szólt arról, a tanulófoglalkoztatásban előrelépés történt, így egyre többen az életben, gyakorlóhelyen sajátíthatják el a szakma csínját-bínját. Előrevetítették azt is, a közeljövőtől tanulót csak mestervizsgával rendelkező szakember oktathat.

Amit problémának tartanak az iparosok: az adminisztrációjuk nem csökkent, sőt növekedett. Munkavédelmi koordinátort kell tartani, az építőiparban idén januártól az építési engedélyhez kötött munkákról elektronikus naplót kell vezetni, így adminisztrálva az aznapi munkát, létszámot. Vagyis a szerszámok mellett a tabletet, laptopot is magukkal viszik a mesterek.

Egyelőre kisebb javítások a felújítások helyett
Lukoviczky György és Győri Árpád elmondták, jónak tartanák a magánszemélyeknél a beharangozott, kedvező feltételekkel felvehető lakásfelújítási hitelt. Így komplett munkákat is végezhetnének az iparosok, tevékenységük ugyanis egyelőre jórészt a kisebb javításokban merül ki.

– A korszerű berendezések, eszközök, technológiák rendelkezésre állnak, és ezekkel sokat spórolhatnának az emberek az energiaköltségen, a korszerű berendezések élettartama is hosszabb – ecsetelte Lukoviczky György. – Mindehhez az kellene, hogy jusson is ezen felújításokra a lakosság minél nagyobb részének.

Győri Árpád hozzátette, mostanában több ipari csarnok, üzem létesült, bővült Békéscsabán, ez munkahelyeket, remélhetőleg számukra is vásárlóerőt jelent majd. A Békéscsabai Ipartestület vezetői kiemelték, az iparosoknál a költségek csökkentése érdekében olyan is nem egyszer előfordul, hogy az asszony vagy a férj kitanulja a másik szakmáját, és például az épületburkolásnál, a női, férfi szabóságban együtt dolgoznak, így nem kell külső alkalmazottnak fizetni.